200 forintos emlékérme a Magyar Nemzeti Bank épületének ábrázolásával (1992). Forrás: Wikimedia Commons / StAnselm (CC BY-SA 4.0)
Mit jelent a megtakarítás a gyakorlatban?
Megtakarítás akkor keletkezik, ha a hónap végén a bevétel meghaladja a kiadásokat, és ezt a különbözetet – akár kis összeget is – félretesszük. A megtakarítás nem azonos a befektetéssel: az előbbi inkább tartalékolást jelent, az utóbbi aktív pénzfelhasználást.
Magyarországi kontextusban a megtakarítás fogalmát érdemes két részre osztani:
- Sürgősségi tartalék: 2–4 havi megélhetési kiadásnak megfelelő, likvid (könnyen hozzáférhető) összeg, amelyet nem befektetésre, hanem váratlan kiadásokra tartanak fenn.
- Célmegtakarítás: Meghatározott célhoz kötött összeg – lakásfelújítás, nagyobb háztartási eszköz, nyaralás, stb.
Fontos: Ez a cikk tájékoztató jellegű. A konkrét megtakarítási döntésekhez – különösen nagyobb összegek esetén – ajánlott pénzügyi tanácsadóval konzultálni.
Milyen megtakarítási formák érhetők el Magyarországon?
Az alábbi felsorolás a nyilvánosan elérhető, Magyarországon is hozzáférhető megtakarítási formákat mutatja be általánosan – a konkrét feltételek mindig az aktuális jogszabályoktól és a pénzintézetek aktuális ajánlataitól függnek.
Bankszámlán tartott megtakarítás
A legegyszerűbb forma: a folyószámlán vagy egy külön megtakarítási számlán tartott összeg. Előnye a teljes likviditás, hátránya, hogy az infláció hosszabb távon erodálhatja a vásárlóerejét.
Magyar Állampapír
A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok, amelyek az Államkincstár weboldalán érhetők el és jegyezhetők. Különböző futamidejű konstrukciók léteznek. Az aktuális kamatfeltételek az Államkincstár honlapján ellenőrizhetők.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Hosszabb távú megtakarítási forma, amely adókedvezménnyel is járhat. A befizetések egy részét az állam visszatéríti az adóbevallásban – az aktuális feltételeket a NAV webhelye tartalmazza.
Lakástakarék (CSOK kapcsolódó lehetőségek)
A lakáscélú megtakarítási és hitelprogramok feltételei a hazai jogszabályi környezettől függően változnak. Az aktuális feltételek a Magyar Nemzeti Bank és az egyes pénzintézetek tájékoztatóiban elérhetők.
Az automatizálás szerepe
Az egyik legtöbbet hivatkozott módszer a megtakarítás automatizálása: fizetés napján – mielőtt bármit elköltenénk – egy meghatározott összeget automatikusan egy másik számlára utalunk. Ez csökkenti a döntési terhet és az elkölthető egyenleget egyszerre.
Magyarországon a banki alkalmazások legtöbbje lehetővé teszi automatikus átutalások beállítását meghatározott napra és összegre. Az összeg nem kell, hogy nagy legyen: a rendszeresség hosszú távon jelent többet.
Mire nem érdemes megtakarítani?
Néhány tipikus hiba, amelyet érdemes elkerülni:
- Adósság melletti megtakarítás: Ha magas kamatú hiteltartozás áll fenn (pl. áruhitel, személyi kölcsön), általában hatékonyabb előbb azt törleszteni, mint párhuzamosan megtakarítani – bár ez az egyéni helyzettől függ.
- Elérhetetlen célok: Ha a havi megtakarítási cél megvalósíthatatlanul magas, ez inkább frusztrációhoz vezet, mint eredményhez. Jobb kisebb, következetes összeggel indítani.
- Egyetlen célon belüli likvid és nem likvid összegek keverése: A sürgősségi tartalékot érdemes elkülönítve tartani a célmegtakarítástól, hogy elkerülhető legyen a vészpénztár felélése kisebb kiadások esetén.
A „pay yourself first" elv magyarosan
Az angolszász pénzügyi irodalomban ismert „fizess magadnak először" elv azt jelenti, hogy a megtakarítás nem az marad, ami a kiadások után megmarad – hanem az, amit a kiadások előtt félreteszünk.
A hazai viszonyokhoz alkalmazva: fizetési napon az automatikus utalás beállítása a megtakarítási számlára – akár kisebb összeggel is – megalapozza a rendszerességet. Az összeg növelésére mindig lesz lehetőség.
Összefoglalás
A megtakarítás Magyarországon is indítható kis összeggel, ha a rendszeresség és az automatizálás biztosított. A konkrét forma megválasztása – bankszámla, állampapír, önkéntes nyugdíjpénztár – az egyéni célokhoz és időhorizonthoz igazodik. Az aktuális feltételek és kamatok mindig az adott pénzintézet vagy az Államkincstár tájékoztatójából ellenőrizhetők.